Jövőre már nem lesz iparűzésiadó-kedvezmény a kiscégeknek
2023-ban az önkormányzatok már tudnak élni majd a korábbi lehetőségeikkel, amivel a pandémiás időszakot megelőzően – mondta Varga Mihály.
2023-ban az önkormányzatok már tudnak élni majd a korábbi lehetőségeikkel, amivel a pandémiás időszakot megelőzően – mondta Varga Mihály.
Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyben kiemelt szerepet szán az időskorúaknak.
A kormány június 4-i soproni ülése valóságos jogszabály-dömpinget eredményezett a szombati Magyar Közlönyben. Ekkor jelent meg ugyanis az a határozat, mely részletezi, hogy a különadó-bevételeken túl a kormány mekkora megtakarítást vár a 2022-es és 2023-as költségvetésben a minisztériumi kiadáslefaragástól és a beruházások átütemezésétől.
A kormány átadta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, amely véleményezte azt. Arról már beszámoltunk, hogy még a KT véleménye szerint is több sebből vérzik a jövő évi büdzsétervezet kiadási oldala, most viszont azt mutatjuk be, milyen számokat vár a kormány a különadó-emelésekből. Ha összeadjuk a Tanács által részletesen felsorolt különadó-bevételi tételeket, akkor 1600 milliárd forint feletti összeget kapunk, vagyis a kormány jövőre is gigantikus összeget von el az érintett ágazatoktól. A 2023-as költségvetés érdekessége, hogy 300 milliárd forintos bevétellel számol az állami ingatlanok értékesítéséből, ugyanakkor nem részletezi, hogy ez hogy jön össze.
A Költségvetési Tanácsnak a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatra nézve "nincsenek olyan alapvető ellenvetései", amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését - így szól a KT értékelésének legfontosabb mondata, amelynek megfogalmazása azért sugall némi távolságtartást, óvatosságot. Nem véletlenül, ugyanis az intézmény észrevételeiből kiderül, hogy hiányérzete azért akad a dokumentummal kapcsolatban.
A vártnál nagyobb költségvetési kiigazító csomagról döntött a kormány és ennek köszönhetően teljesülhetnek a kitűzött hiánycélok, egy feltétellel: ha a magyar kormány megállapodásra jut az Európai Bizottsággal az uniós források kifizetéséről - értékelik az elmúlt néhány nap fejleményeit és kormányzati bejelentéseit az OTP Bank elemzői. Mindez tehát azt is jelenti, hogy óriási kockázat övezi a költségvetési pályát és akkor a kiigazító csomag végrehajtásában rejlő aknákról még nem is beszéltünk. A kormány is tisztában van azzal, hogy szükség van még idén az uniós forrásokra a költségvetés stabilitása érdekében, nem véletlen ezért, hogy épp szerdán derült fény egy pénzügyminisztériumi befektetői tájékoztató dokumentumra, ami előrevetíti, hogy a Bizottsággal folytatott tárgyalások előrehaladott fázisban vannak.
Csütörtök reggel megkezdődött Varga Mihály régi-új pénzügyminiszter meghallgatása a Költségvetési Bizottságban. A tárcavezető Izer Norbert és Banai Péter államtitkárok társaságában beszél a Parlamentben. Már meghallgatása elején jelezte: szükség van az idei költségvetés korrekciójára két okból kifolyólag. Közben pedig halad a minisztérium a 2023-as költségvetés tervezésével. Az is eldőlt, hogy a hiánycélokat nem módosítja a kormány: idén 4,9%-os GDP-arányos deficitet céloz, jövőre ezt 3,5%-ra tervezi csökkenteni. Konkrétumokat és részleteket nem mondott a miniszterjelölt az első meghallgatásán arra vonatkozóan, hogy hogyan éri el a költségvetési hiánycélt idén, viszont egy fontos szempontot említett kérdésre válaszolva: vannak olyan ágazatok, ahol most a különböző krízishelyzetek miatt extraprofit keletkezik, erre érdemes lehet - nemzetközi felvetésekkel összhangban - többletadót kivetni. A kulcsszó itt a windfall tax. Második bizottsági meghallgatásán viszont már kiderült, hogy az állami beruházási és működési kiadások is csökkenhetnek a hiánycél elérése érdekében.
A Pénzügyminisztérium oldalán megjelent a 2023-as költségvetés tervezési körirata. A korábbi évekből már megszokhattuk, hogy a dokumentum általában nem tartalmaz meglepetéseket a kormány gazdaságpolitikájára nézve, viszont fontos iránymutatásként szolgál abban, hogy a kormány mikor "vési kőbe" a 2023-as büdzsé fő számait, és így a legfontosabb, költségvetést is érintő lépéseit.
Megkezdtük a jövő évi költségvetés tervezését a Pénzügyminisztériumban, így már nyár közepére elfogadott költségvetése lehet Magyarországnak - jelezte hivatalos Facebook-oldalán a frissen megnevezett pénzügyminiszter.
A kormány határozott jelzései, az elemzők feltételezései és az első negyedéves költségvetési hiányadatok alapján egyre erősebbek azok a várakozások, miszerint a gazdaságpolitikának hamarosan költségvetést stabilizáló intézkedéseket kell hoznia, mert kiigazítási kényszerbe került. Az elmúlt hónapok óriási kiköltekezése, valamint a költségvetést meghatározó külső körülmények látványos megváltozása miatt ez nem is lenne meglepő. A költségvetés kilátásait bemutató kétrészes cikksorozatunk második írásában bemutatjuk, hogy miért nem pánikol a kormány miközben százmilliárd forintos tételek repkednek, milyen egyenlegjavító lépések jöhetnek szóba, azokat miért nem lehet minden esetben megszorításoknak nevezni és miért nem ismétlődhet meg teljes egészében a 10 évvel ezelőtti múlt.
Már ötödik alkalommal, sorozatban negyedszer alakít kormányt Orbán Viktor. Korábban többször is írtunk arról, hogy az új kormányra milyen feladatok várnak. Ezek közül az egyik legérdekesebb folyamat lesz a költségvetés rendbetétele, amely már a következő hetekben kezdetét veheti - többek között - a 2023-as költségvetés benyújtásának előkészítésével. Kétrészes cikksorozatunk első részében azt mutatjuk be, hogy milyen menetrend szerint és milyen paraméterek mellett várható a 2023-as költségvetés megszületése, valamint annak előzményei, többek között például a kormány felállása és a kormánytagok névsorának megismerése.
Itthon nem volt ma kereskedés.
Már öt évnél kevesebbre tippeli a váltást.
Friss tanulmány tárja fel az állapotot.
Leállt egy dél-oroszországi olajfinomító.
Nem ideálisak a körülmények.
Keményen kritizálta az interjúban a nyugati partnereit.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
